Category: Dunai hírek

Leégett és elsüllyedt egy magyar folyami hajó Romániában

Leégett és elsüllyedt egy magyar folyami hajó Romániában

MTI|2014. ápr 05. 15:44
 
dunafoldvar
A kép Forrása: Kosztolicz Péter
Leégett, majd elsüllyedt a Dunaföldvár nevű, magyar zászló alatt közlekedő folyami hajó a romániai Duna-Fekete-tenger Csatornán szombaton, a fedélzetén lévő öt magyar és két román tengerész nem sérült meg – közölte az Agerpres hírügynökség.
A Konstancából (Constanta) Ausztriába tartó motorhajó, amely hat vasérccel megrakott uszályt tolt maga előtt, a 29-es kilométernél Poarta Alba település közelében szombatra virradó éjszaka – feltehetően egy rövidzárlat miatt – kigyulladt. A hajót azonnal a part mellé irányították, és négy tűzoltó kocsi, illetve egy tűzoltó hajó érkezett a helyszínre.

A tűzoltók 12 órán keresztül küzdöttek, míg sikerült megfékezniük a lángokat, de később az erős szél miatt a hajó ismét lángra kapott. Az oltás során a hajóra annyi víz került, hogy elsüllyedt. A Dunaföldvárból már csak a felépítménye és az antennája látszik ki a vízből.

A román folyami hatóságok közölték: a galaci kikötőből több uszályt irányítanak a baleset helyszínére, hogy kiemeljék az elsüllyedt hajót a vízből: a művelet vélhetően egy hétig is elhúzódhat.

A hajón 90 tonnányi üzemanyag volt, de sikerült megakadályozni, hogy a lángok elérjék a tartályokat, és a vízbe sem ömlött ki az üzemanyag. A hatóságok minden esetre az olajszennyezésre is felkészültek és elkerítették a vízfelszínt a hajó körül.
A térségben korlátozták a forgalmat: irányonként váltakozva haladnak a hajóvonták az elsüllyedt magyar tolóhajó mellett.

Befejeződött a Duna-projekt egyik szakasza Tolnában

Befejeződött a Duna-projekt egyik szakasza Tolnában

Forrás: MTI | 2014. 03. 17. 06:11:00

Befejeződött a Duna-projekt keretében a folyó Tolna megyei védelmi vonalán a töltések fejlesztése, a Sió-árvízkapu rekonstrukciója várhatóan májusra készül el – közölte a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese.

sio_arvizkapu
Tóth Sándor ismertetése szerint a kivitelező konzorcium átadta a 41 kilométeres töltésszakaszt az üzemeltető vízügyi igazgatóságnak. A 4,5 milliárd forintos beruházással végzett rekonstrukció tíz település Bölcske, Madocsa, Paks, Gerjen, Dombori, Tolna, Bogyiszló, Őcsény, Decs és Báta külterületét érintette. A projekt keretében a Sió-torok és Báta között leterhelő szőnyeg építésével erősítették meg, a Sió-torok és Paks között a terheléssel és magasítással tették biztonságosabbá a töltést.A fejlesztés során Bölcskétől Bátáig kiépült a töltésen vezető aszfaltút, amely kerékpáros közlekedésre is alkalmas, felújították a bölcskei árvízvédelmi központot, valamint Pakson a csapadékvizet elvezető zsilipeket is.

A Dunán 2013-ban levonult árhullám idején a védelmi szakasz több pontján homokzsákokból épített bordákkal kellett megerősíteni a töltést, a most elkészült leterhelő szőnyegnek köszönhetően erre már nem lesz szükség – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a töltés próbaterhelése még az árvíz idején megtörtént.

Tóth Sándor tájékoztatása szerint a Duna-projekt másik Tolna megyei része, a Sió árvízkapu mintegy 700 millió forintos rekonstrukciója részben a tavalyi dunai árhullám miatt még nem fejeződött be; az árvízkapu várhatóan május végére készül el. A Sió érintett szakasza ezért jelenleg nem hajózható, a hajók csak május végén, június elején tudnak átjutni a Dunára.

A 30 milliárd forintból, európai uniós támogatással megvalósuló Duna-projekt munkálatai Győr-Moson-Sopron, Pest, Fejér, Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megyében zajlanak, a fejlesztések 152 település árvízi biztonságát növelik. A projekt több eleme, például a Szentendrei-szigeten, Tass és a Csepel-sziget közötti szakaszon, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Pócsmegyer, Makád, Ráckeve külterületén már lezárult.

Kiemelt turisztikai cél a dunai hajózás fejlesztése

Kiemelt turisztikai cél a dunai hajózás fejlesztése

Forrás: MTI | 2013. december 06. péntek 19:53

Az NGM és az NFM annak kapcsán közölte ezt, hogy Magyarország is magas szintű szakmai delegációval képviseltette magát a folyami hajók üzemeltetőinek éves seregszemléjén Bukarestben.

 dunaihajozas

Magyarország komoly lehetőséget lát a dunai hajózás fejlesztésében mind gazdaságfejlesztési, mind pedig munkahely-teremtési tekintetben – hangsúlyozta az MTI-hez pénteken eljuttatott közös közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

A rendezvényen a hajózás főbb kérdéseit vitatták meg a jelenlévők: szó esett a fogyasztóvédelem és a fenntartható fejlődés sajátosságairól, az infrastrukturális igényekről, a rugalmas határellenőrzés előnyeiről, valamint az egyre szélsőségesebb vízállás okozta problémákról.

A közlemény szerint Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár felszólalásában az infrastruktúra-fejlesztés kérdésköréről beszélt, és tájékoztatta a jelenlevőket a Mahart Passnave Kft.-ben történt állami tulajdonszerzésről.

Hozzászólásában hangsúlyozta: ez a vagyonpolitikai döntés egyrészt azt jelenti, hogy Magyarország fontosnak tartja és komoly lehetőséget lát a dunai hajózás fejlesztésében mind gazdaságfejlesztési, mind pedig munkahely-teremtési tekintetben.

A konferencia második napján a dunai országok és városok programkínálata bővítésének lehetőségeiről esett szó. A beszélgetésen Magyarországot és Budapestet Sztojanovits Kristóf, a Magyar Turizmus Zrt. Budapest-közép-dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője képviselte, aki az új vidéki programok mellett a főváros megújult kulturális kínálatát mutatta be.

Az NGM és az NFM közleménye szerint Magyarországra a dunai folyami hajózásban továbbra is jelentős szerep hárul.

A magyar fővárosba évente 280-300 ezer hajós vendég látogat, akik a dunai utat megelőző vagy azt követő városlátogató programok által közel 40 000 vendégéjszakát töltenek el a Duna-parti ötcsillagos szállodákban.

Évente 170 hajó, mintegy félmillió vendéget szállít a Duna felső és alsó szakaszán, 2014-ben majd 30 ezer vendégággyal nő a kapacitásuk.

19

A Dunakanyar hajóközlekedésének visszaállítását kérik az önkormányzatok

A Dunakanyar hajóközlekedésének visszaállítását kérik az önkormányzatok

dunakanyar

Forrás: MTI | 2013. december 03. kedd 17:00

A térség polgármesterei szerint a Dunakanyar személyhajózásának elsorvasztása ellentmond a Duna-stratégiának.

A polgármesterek szerint a térség egyik legnagyobb turisztikai attrakciója lehetne a Duna menti kerékpárút-, település- és szolgáltatásfejlesztések összekapcsolása a kerékpárszállítást lehetővé tevő hajóközlekedéssel.

A kormány több tagjához levelet juttatott el 11 település polgármestere és a Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány, amelyben azt kérik, hogy a kormány éljen a Mahart PassNave Személyhajózási Kft. többségi tulajdonrészének megvásárlásával megnyílt lehetőséggel, és kezdje meg a Dunakanyar menetrend szerinti személyhajózásának újjászervezését.

Az aláírók szerint a Dunakanyarhoz méltatlan turisztikai érdeksérelemmel jár, hogy a Mahart PassNave 1980 óta fokozatosan csökkentette a hajójáratokat, 2010-ben felszámolták a Budapest-Nagymaros járatot, valamint a még közlekedő Budapest-Esztergom járat által elérhető Dömös és Zebegény hajóállomást megszüntették.

A dokumentum aláírói javasolják, hogy elsősorban a Szentendrei-Duna-ágban állítsák vissza a hajóállomásokat, és hosszú távon foglalkozzanak az elöregedett hajópark felújításával, a közúti forgalommal menetidő és tarifa tekintetében versenyképes hajóforgalom megszervezésével.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. október közepén 750 millió forintért vásárolta meg a Mahart PassNave Személyhajózási Kft. 51 százalékos tulajdonrészét.

A vásárlást bejelentő sajtótájékoztatón Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta, az állam egy versenyképes cégben szerzett döntő tulajdonhányadot, és ezzel a dunai személyhajózás további növekedésének nyertese lehet.